Furcsa érzés először belépni egy lovarda kapuján.Az ember igen kicsinek érzi magát a nagy lovak között.Egy új,ismeretlen világ nyílik meg előttünk.Itt,a lovardában egyszerre találkozunk a csodálatosan szép fekete frízzel és a bohókás pónikkal,akiket valóban megérinthetünk,érezzük az illatukat,és akik készen állnak elfogadni a barátságunkat.

A lovarda eleinte átláthatatlannak tűnik mindenkinek,de hamar kiderül,hogy igen sok szakág szerint lovagolnak egy-egy ilyen helyen.Díjlovasok,díjugratók,voltizsáló gyerekek járnak ide,akik igazi csapatként dolgoznak össze minden egyes edzésen.Hihetetlennek tűnik,hogy a fiatal gyerekek milyen könnyen tudják megértetni magukat a hatalmas állatokkal.

Te is tagja vagy már egy kis csapatnak,akik lelkesen tanulják a lovakkal és lovaglással kapcsolatos tudnivalókat? Edzőtök vezetésével minden alkalommal újabb és újabb feladatokat oldotok meg pónitok hátán,azután a lenyergelésnél,ápolásnál és etetnésnél is ott sürögtök,hogy minnél többet segíthessetek kedvenceitek körül.

Jó úton haladsz!Ez a hosszú,rögös,kacskaringós,de szépséggel és szeretettel teli út vezed el a célodhoz: egy nap majd érezni fogod,hogy kedves lovad szinte a gondolataidat is kitalálja,a legkisebb jelzésedre is reagál,és folyton azt lesi,hogyan járhatna a kedvedben.Akkor úgy fogod érezni,hogy együtt leküzdhetetlenek vagytok,és nem létezik lehetetlen számotokra.

Tudtad-e?

...hogy a régi időkben a ló volt az egyetlen közlekedési eszköz.Ebből következik,hogy régen nagyon sok ember lovagolt.

•  Előfordult már,hogy amikor kedvenceddel foglalkoztál,véletlenül a lábadra lépett vagy lovaglás közben egyszer csak a földön találtad magad?Még nem lovagolsz olyan régóta?Ha egyszer mégis megtörténne,gondolj arra,hogy nem haragból vagy vadságból teszi ezt,hanem néha másképp értékelik a helyzetet,mint mi,emberek.